Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága

No description
by

Emese Pásztor

on 7 November 2018

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága

A gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága
Fogalmi alapok
Pásztor Emese, egyetemi tanársegéd
ELTE ÁJK, Alkotmányjogi Tanszék
emese.pasztor@ajk.elte.hu
http://news.bbc.co.uk/2/hi/in_pictures/8211007.stm
http://harbun.me/how-to-dress-in-saudi-arabia/
http://archive.siasat.com/news/police-forced-muslim-woman-remove-burkini-france-beach-fined-1006696/
GONDOLAT
LELKIISMERET
VALLÁS
Karakter
Tartalom és részjogosítványok
Állami szerepfelfogás
Szervezetek
Ideológiák
MODELLEK
Szervezetek
Ideológiák
"Isten, áldd meg a magyart!"
"Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette."

"Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait."
Nemzeti
hitvallás
Vallási közösség
Elsődlegesen
vallási tevékenység
céljából jön létre és működik.
Vallási tevékenységet végző szervezet
EGYESÜLET
Elismert (bevett) egyház
SEMLEGESSÉG

6. § (5) bek.
A vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az
Alaptörvénnyel
nem ellentétes,
jogszabályba
nem ütközik és nem sérti
más közösségek jogait és szabadságát.
"világnézethez kapcsolódik"
"természetfelettire irányul"
"rendszerbe foglalt hitelvekkel"
"magatartáskövetelményekkel"
"a valóság egészére irányuló tanokkal"
"az emberi személyiség egészét átfogja"
6. § (4)
Önmagában nem
tekinthető vallási tevékenységnek
a) a politikai és érdekérvényesítő,
b) a pszichikai vagy parapszichikai,
c) a gyógyászati,
d) a gazdasági-vállalkozási,
e) a nevelési,
f) az oktatási,
g) a felsőoktatási,
h) az egészségügyi,
i) a karitatív,
j) a család-, gyermek- és ifjúságvédelmi,
k) a kulturális,
l) a sport,
m) az állat-, környezet- és természetvédelmi,
n) a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, valamint
o) a szociális
tevékenység.
Ripost
ÖNDEFINÍCIÓ
7. § A vallási közösség az egyház megjelölést elnevezésében és tevékenységére való utalás során
önmeghatározása céljából – a saját hitelvei szerinti tartalommal – használhatja.
A vallási tevékenységet végző szervezet elnevezése az egyesületi különös formára való utalást nem tartalmazza.
nincs állami irányítás és felügyelet [8. § (1) bek.]
a vallási közösség határozatai állami eszközökkel nem kikényszeríthetők
belső döntései az állam által nem felülbírálhatók. [8. § (2) bek.]
korlátozott ügyészi törvényességi ellenőrzés [9/C. § (1) bek.]
gazdálkodásra vonatkozó szabályok (...)
Strasbourg
AB
Rendszerváltás rendszerváltás után...
azonos hitelveket valló személyekből
cél: vallási tevékenység végzése
NEM KÖTELEZŐ


Sem az egyéni, sem a közösségi vallásgyakorlás nincs szervezeti formához kötve!
NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
1. A szervezet képveiselői nyilatkoztak arról, hogy az alapítás vallási tevékenység végzése céljából történik.
2. Nem kizárólag önmagában vallási tevékenységnek nem tekinthető tevékenységet végez; kizárt célokra nem irányul.
3. Tíz tag kimondta a megalakulást és elfogadta az alapszabályt.
4. Természetes személyek.
ELISMERÉS
Alaptörvény VII. cikk
(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad
megválasztását
vagy
megváltoztatását
és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben
kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
Összehasonlító teherpróba

Tehető-e kivétel az általános magatartási szabályok alól a lelkiismereti szabadság érdekében?

1. a hittételhez való kapcsolódás szorossága
2. mennyiben érint harmadik személyeket?
g) tanai és tevékenységei nem sértik az ember testi-lelki egészséghez való jogát, az élet védelmét, az emberi méltóságot,
h) nemzetbiztonsági kockázat nem merült fel és
i) a közösségi célok érdekében történő együttműködés iránti szándékát és annak hosszú távú fenntartására való képességét (...) bizonyítja.
0. Vallási tevékenységet végző szervezet
1. A képviselő a miniszterhez fordul.
EGYÜTTMŰKÖDÉS
2. Mit vizsgál a miniszter?
a) elsődlegesen vallási tevékenységet végez,
b) tanításának lényegét tartalmazó hitvallása és rítusa van,
c) legalább
ca) százéves nemzetközi működés
cb) húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működik Magyarországon és Magyarország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszám
d) elfogadott belső szabály
e) ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta vagy kijelölte,
f) képviselői nyilatkoznak arról, hogy az általuk gyakorolni kívánt tevékenység nem ellentétes a 6. § (4) és (5) bekezdésével,
3. Döntést hoz a feltételek fennállásáról
4. A döntést közlik az illetékes OGY bizottsággal.
5. A bizottság törvényjavaslatot vagy határozati javaslatot terjeszt be
6. Mit vizsgál az OGY?
7. Törvényt módosít/
határozatot hoz AB
egyének és közösségek
szabadságjog
emberi méltóság
kommunikációs jogok
magánszféra
KIEMELT JELENTŐSÉG
+ különleges adat
+ védett tulajdonság
Kibúvó a kötelezettégek alól?
XVI. cikk
(2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
Hit és meggyőződés
Kultusz
Vallási egyesülési jog
Vallási gyülekezési jog
Alaptörvény VII. cikk

(2) Az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlása céljából sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösséget hozhatnak létre.
(3) Az állam és
a vallási közössége
k különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.
(4) Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek. Az együttműködésről a
vallási közösség kérelme alapján
az Országgyűlés dönt. Az együttműködésben részt vevő vallási közösségek bevett egyházként működnek. A bevett egyházaknak
a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre
tekintettel
az állam sajátos jogosultságokat biztosít.
(5) A vallási közösségekre vonatkozó közös szabályokat, valamint az együttműködés feltételeit, a bevett egyházakat és a rájuk vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Alaptörvény VII. cikk
(2) Az állam és az
egyházak
különváltan működnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.
(3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
6/2013. (III. 1.) AB határozat
23/2015. (VII. 7.) AB határozat
Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások v. Magyarország
a) államegyház (pl.: Görögország, Dánia)
b) radikális elválasztás (Franciaország, Hollandia)
c) együttműködő elválasztás (Belgium)
d) támogató semlegesség (Németország)
azonosuló/ elkötelezett?
semleges
relativizmus...
meggyőződés nem feltétlenül vallásos jellegű
vallásszabadság nem csak a széles körben ismert vallásoknak
nem profitorientált szervezeteknek
pozitív és negatív vallásszabadság
szülő dönthet a gyermek vallásáról
általános lelkiismereti vonatkozással nem bíró állampolgári kötelezettségek visszautasítására nem ad alapot
A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény (Lvtv.)
liberális megközelítés
bírósági nyilvántartásba vétel (100 természetes személy, ügyintéző és képviseleti szervek megválasztása, alapszabály...)
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.)
17/2017. (VII. 18.) AB határozat
4/1993. (II. 12.) AB határozat
nem kapcsolódhat össze
nem azonosíthatja magát
nem avatkozat be
nem foglalhat állást
semlegesség, de nem tétlenség!
tartózkodás:
"ne vigye meghasonlásba önmagával"
pozitív kötelezettségek:
szabad kommunikációs tér
tudatos választás lehetősége
egyenlőként kezelés - elvont keretszabályok
61/1994. (IV. 20.) Korm. rend - "történelmi egyházak" -> 970/B/1994. AB határozat
10/1993. (II. 27.) AB határozat - munkaszüneti napok
39/2007. (VI.20.) AB határozat - kötelező védőoltás
164/2011. (XII. 20.) AB határozat -
az új egyházszabályozás első kísérletének kudarca

Alaptörvény VII. cikk

(2)
Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket
, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik. Az egyházak elismerésére vonatkozó sarkalatos törvényi rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasznak van helye.
(3) Az állam és az egyházak, illetve a vallási tevékenységet végző más szervezetek különváltan működnek. Az egyházak és a vallási tevékenységet végző más szervezetek önállóak.
(4) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő.
"politikai jellegű eljárás"
"Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői,
Isten
és ember előtti felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg."
Alaptörvény XXXI. cikk
(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz, a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett lelkiismereti meggyőződésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen,
fegyver nélküli szolgálatot teljesít.
népszámlálás során nem kötelezően, azonosításra alkalmatlan módon gyűjthető adat
eskütétel - 47/2009. (IV. 21.) AB határozat
- az esküokmány nem tartalmazhat a köztisztviselő lelkiismereti és vallási meggyőződésére utaló adatot (nem is kezelhető)
megválasztja
megváltoztatja
gyakorolja
tanítja
tanulja
kinyilvánítja
neveli
egyházalapítás
egyházhoz tartozás
másokkal együtt
szertartásokon
At. I. cikk (3) bek.
Full transcript