Loading presentation...

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in our knowledge base article

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

Skandináv hitvilág és istenek

No description
by

Márk Lévai

on 7 October 2013

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of Skandináv hitvilág és istenek

Skandináv hitvilág és istenek
Yggdrasil a világfa
A germánok hite szerint az egész világ egy fa. Ez a fa az írások szerint egy óriási kőrisfa, a neve Yggdrasil, és az alvilágtól egészen a mennyországig ér (Asgardig, az istenek lakhelyéig, amely a Bifröszt nevű szivárványhídon átkelve közelíthető csak meg, itt található a Valhalla, a hősök csarnoka, ahol a csatában elesett harcosok lelkei gyűlnek össze, és készülnek a végső összecsapásra).
Istenek egy ízlandi kéziratos könyv alapján
A skandináv mitológia őistene, akinek sok csodás, bátor tettét örökítették meg a sagák. Apja Bur, anyja Besztla, Ódin pedig szinte az összes Ász-isten apja. Csodálatos, félelmet keltő, démonikus alak. Pártfogolja a harcosokat, a harci avatási és áldozati szertartásokat, s háborús viszályokat kelt, így hadistennek tekinthető. A valkűrök segítségével a Valhallában gyűjti össze a bátor harcosok lelkét, hogy az utolsó, végső összecsapáskor megfelelő serege legyen. Mivel megszerezte a költészet mézét az óriásoktól, ő a költészet istene is, a szkáldok pártfogója. Állandóan járja a világot, hogy mindent megismerjen és megtanuljon.
Thór, a legnépszerűbb isten, Ódin és Jörd, a Föld fia, a mennydörgés, a vihar és a vegetáció istene, akinek fő feladata az emberek védelme az óriások ellen. Kecskék vonta szekéren jár, és csodás tárgyak tették félelmetes harcossá: egy öv, mely megkétszerezi az erejét, egy pár vaskesztyű és híres kalapácsa, a Mjölnir, amely villámokat szór, ha gazdája eldobja, és visszatér, mint a bumeráng. A kalapácsot természetesen szintén a törpék készítették. Thór Ódinnal ellentétben nem rosszakaratú, sem túl okos, ezért gyakran apja tréfáinak céltáblája. De jóindulattal viseltet az emberek, főleg a parasztok iránt, gondoskodik a gabonáról, a háziállatokról, az esőről és a termékenységről. Ő nem a harcosok, hanem a fegyvert viselő parasztok istene.
Thór a népszerűűűűőűü
Ódin az arisztokratikus
Tacitus Germania című művében Mars istennel azonosítja mint hadistent. Bár ezt a funkcióját Ódin ténykedése elhalványította, Tyr mégis nagy tiszteletben állt a skandinávok között mint bölcs, bátor isten. Ő az egyetlen, aki elég bátor ahhoz, hogy megetesse a vad Fenrirt. Amikor az istenek elhatározták, hogy leláncolják a farkast a törpék által készített eltéphetetlen lánccal, Tyr Fenrir szájába dugta a karját, jelezve, hogy az állat megbízhat benne. De a farkas leharapta a karját, amikor rájött, hogy becsapták.
Tyr a becsületes
Loki az ármányos
Loki a legsötétebb jellem az istenek között, aki a rosszat önmagáért szereti. Csalással szerzi meg, vagy ellopja azt, amire szüksége van, de olykor kényszer hatására cselekszik. Amikor Tjászi óriás kezére játszotta Idunt, az ifjúság istennőjét, az istenek Idun aranyalmái nélkül rohamosan elkezdtek öregedni. Végül kényszerítették Lokit, hogy lopja vissza az istennőt, Tjászit pedig megölték. Ódinhoz hasonlóan ő is tudott alakot váltani. Mindent tudott, ami az istenek, az emberek és az óriások között történt, és tudását fel is használta: rágalmazott és sebeket tépett fel, viszályokat támasztott. Igazi Mefisztó volt, akinek az intrika a lételeme. De Baldr isten meggyilkolásával túlment minden határon, és az istenek rettentő bosszút álltak rajta: sziklához láncolták, és egy kígyó mérge csöpög rá állandóan.
Ázok (Æsir) és Vánok (Vanir)
Az isteneknek két fő „klánja” van: Ász-istenek és Ván-istenek. Asgardot először az Ász-istenek népesítették be, a Ván-istenek csak később jelentek meg, s ekkor kitört az istenek első háborúja, amely békekötéssel és túszcserével végződött. Azontúl az istenek békében éltek együtt Asgardban. Bár a békeszerető Ván-istenek később költöztek Asgardba, a kutatók szerint a mitológiák legősibb rétegéből jöttek, hiszen ők a termékenységistenek skandináv megszemélyesítői, ellentétben az Ászokkal, a harcos istenekkel, akiknek ősalakjai az indoeurópai népvándorlások korában kerültek az északi mitológiákba.
Ász-istenek
Baldr, Ódin és Frigg kedvenc fia, jó volt, tiszta és erényes, már-már nem is illett az asgardi istenek közé. Frigg megeskette a világ összes lakóját, az állatokat, a fákat, betegségeket és mérgeket, hogy nem tesznek kárt Baldrban, csak a jelentéktelen fagyöngyág nem tett esküt. Amikor a rosszindulatú Loki ezt megtudta, az ágból nyilat faragott, azt a vak Hödr isten kezébe csempészte, aki lelőtte Baldrt. Váli megölte az ártatlan Hödrt, Hermód, Baldr másik testvére pedig ellovagolt az alvilágba, hogy kiszabadítsa fivérét. Hél visszaengedte volna, de csak akkor, ha a világon minden élő és élettelen elsiratja. De egy óriás nem siratta meg Baldrt, ezért nem engedte vissza őt az élők közé. Loki ármánykodásának eredményeként nem sikerült Baldr visszatérése. Bár az istenek Lokit megbüntették, Baldr halálával a Földről eltűnt a jóság és véget ért az aranykor. A Ragnarök előrevetítette árnyékát.
Baldr az áldozat
Ván-istenek
Frey az élveteg
A Vánok főistene, akinek kocsiját arany vadkan húzza, és csodás tárgyak vannak birtokában: egy hajó, amely összehajtva elfér Frey erszényében, és egy kard, amely magától sújt le. Frey a növények, a termés és a béke istene
Njörd a békeszeretőőö
A legidősebb Ván-isten, Frey és Freya apja. A tenger istene, a halászok, kereskedők pártfogója.
Freya a szépséges
A szerelem és a szépség mágiában jártas istennője, aki macskák vonta kocsiján közlekedik. Freya, mint a valkűrök egyfajta vezetője, palotájában fogadja az elesett hősök felét, és otthont ad nekik. Az ő áldását kérték a meddő asszonyok, és általában nagy tiszteletnek örvendett a nők körében.
Ragnarok az istenek alkonya
Az istenek a nornák figyelmeztetéséből tudták, hogy világuk nem állandó, egyszer meg kell fizetniük mindazért a gonoszságért, bűnért, amit elkövettek. Ezért hívta magához Ódin a legkiválóbb harcosokat, és ezért alakította ki a Valhallát úgy, mint egy kiképzőtábort. S amikor az égben az istenek között és a földön az emberek között az erkölcsi káosz teljesen eluralkodik, eljön a világvége, a Ragnarök. Heimdall, az őrszem megfújja a kürtjét, jelezve a csata kezdetét, az óriások támadását. A csillagok lehullanak, a Nap elsötétül, az Yggdrasil megremeg, a víz elárasztja a Földet. Fenrir letépi láncait, és megöli Ódint. Thór a Midgard-kígyóval végez, de annak nyála ráfröccsen és megmérgezi. Loki az óriások oldalán száll a harcba, és megölik egymást Heimdallal. Tyr és Hél kutyája hasonlóan járnak. Meghal csaknem minden isten, és az emberek világát is elpusztítják a tűzvészek és a szökőárak. A káoszból azonban új világ sarjad. Visszatér Baldr, az ártatlan Hödr, Ódin fiai, Váli és Vidar, Thór fiai, Magni és Modi, akik nem vettek részt az intrikákban és más bűnökben. És a földet újra benépesítik az egyetlen életben maradt emberpár, Líf és Líftraszir utódai.
Full transcript