Google Books és a magyar könyvpiac
integrálva kell-e legyen a magyar könyvterjesztés a nemzetközi könyviacba?
mire lehet használni a google-t?
A közönség "digitalizálódása"
- új olvasók megszólítása (Digital Natives)  egyre inkább csak itt lehetséges
- a könyvet olvasók vásárlók internetes elérése, megszólítása
- a marketing (keresletellenőrzés)  átterelődése elektronikus felületekre
- az értékesítés átterelődése elektronikus felületekre
A könyvek digitalizálódása
- új nyomtatott könyvek 
- antikvár piac
- e-könyv piac 
- új címek elektronikus kiadása
- back catalog, hosszú farokba tartozó, korábban kiadott címek elektronikus értékesítése
Hol zajlik a változás? 
- közönség szintjén
- a szöveg szintjén (nyomtatott könyv, e-könyv, hangoskönyv)
- a terjesztő szintjén
- a metainformációs rendszer szintjén (ajánlók, toplisták, marketing, pletyka, stb)
A zeneipar küzdelme a kalózokkal arra figyelmeztet, hogy nem elég a szövegeket a fogyasztói igényeknek megfelelő formátumban és áron felkínálni. A szövegekért kifizetett (vagy ki nem fizetett árral a fogyasztók elősorban a közvetítőkről mondanak ítéletet!
Szempontok:
- ár
- kínálat (katalógus-méret)
- formátum
- engedélyezett használatok

„the thing we people who read don't like is buying a $500 device that reduces the distribution costs for the publishers, and then still paying the same amount as the printed version. There's a whole new P2P market being created by this foolishness.”
elég-e csak könyvet értékesíteni, vagy a könyvkereskedelmet be kell ágyazni más kulturális javak kereskedelmébe?
- copy-paste-elhetőség
- kölcsönadhatóság
- jegyzetelhetőség
- birtoklás
aki kimarad, az az egész piacnak tesz keresztbe
ami kimarad, az az egész piacnak tesz keresztbe
ki digitalizálja a régebbi műveket?
mi a szerepe a könyvtáraknak?
milyen csatornákon lehet elérni a könyveket?
a google programból kimaradni = gettóba zárni magunk + eldobni egy értékes digitalizációs erőforrást
csak a google-re számítani a digitalizálásban és értékesítésben = feladni a digitális szuverenitásunkat!
digitális identitás
digitális interakciók 
digitalizált tudás
mit lehet rólam tudni?
- social network
- preferenciák
- választások
- kedvelt és nem kedvelt dolgok
- hely
emberek és dolgok között:
kivel telefonálok, beszélek, csetelek?
mit olvasok, nézek, hallgatok?
mit szeretek, továbbítok, osztok meg, használok?
mivel nem kerülök kapcsolatba?
hírek és kulturális javak
- weboldalak, podcastok
- audiovizuális javak
- könyvek
- épített környezet
archívumok: Youtube, Internet Archive, GBS
digitális identitás: facebook, iwiw?
tranzakciós adatok: internet hálózat szolgáltatók
kulturális preferenciák:  amazon, last.fm, hulu, netflix
helyi piacok
helyi gazdaságok
 
a Google Book Projectről pár szóban:
- jogi vállalkozó: előbb scannel aztán kérdez
- persze beperlik, természetesen megállapodik
- class action: adott jogosulti körre adott területen érvényes
- opt out: ki kell jelentkezni, ha nem tetszik
3 típusú könyv
- in (C) in print - kiadó dönt
- in (C) out of print - Google értékesíti, hacsak a kiadó máshogy nem dönt
- PD - szabadon elérhető
számok
- 174 millió könyv a világon
- 42 millió a partner-könyvtárakban
- 10 millió érintett a megállapodás által

- 50000 eddig jelentkezett jogosult
- 71% kiadó, 29% szerző
- 87% elfogadhatónak gondolja a Google javaslatát

- 1.12 millió regisztrált mű (10%)
- 56% ezek közül out of print
Mi a szerepe a magyar kiadóknak és kereskedőknek a globális elektronikus piacon?
Milyen kérdéseket vet fel a nagy, nemzetközi közvetítők megjelenése a hazai szereplők számára?
Mit lehet tanulni a zeneipar válságából?
1
2
A könyvipar Napsterizációja?
- a végberendezések megjelenése teszi lehetővé
- elégtelen legális piaci kínálat hívja életre
- a kiadók romló reputációja tartja fenn
- az olvasók átalakuló lojalitásai teszik végérvényessé
- a DRM eszközök ártanak
- az olvasókkal való lojalitás segít
- academic publishing: 500.000 cím
- angol nyelvű fiction: ~100-200.000 cím
- spanyol nyelvű fiction: ~30.000 cím
- magyar irodalom: ~ 6000 cím
A terjesztők digitalizálódása
1. szabály: oda járok könyvért, ahol a legkisebb az esélye a csalódásnak.
ezért jobb a bookline mint egy fizikai antikvárium,
ezért jobb az amazon, mint bármi más
ezért nem tudnak szárnyra kapni a elektronikus videotékák
e kérdések nem csak a magyar piacon, de a magyar és nemzetközi piaci viszonylatában is megválaszolandók!
$
A könyvkiadás és könyvkereskedelem 
az elektronikus másolhatóság korában 
2010. április 23. (péntek)
Millenáris, „Márai Sándor” terem
Mi a helyes policy?
A magyar elektronikus könyvpiac egyszerre van versenyben a feketepiaccal és a tőkeerős nemzetközi szereplőkkel.
Ezt a versenyt csak koalícióépítéssel és a magyar szereplők bevonásával lehet megnyerni. Szükség van:
- a könyvtárakra
- a (feketén digitalizáló) olvasókra
- a nem kontrollálható szereplőkre
- a külföldi szereplőkre
Bodó Balázs
Stanford Law School CIS
BME Média Oktató és Kutató Központ

bodo@mokk.bme.hu
Gutenberg project
Internet Archive
British Library
MEK
7986 cím
Interkönyv

168 cím
30.000 cím
1.800.000 cím
 Open Library  
1.166.858 cím
65.000 cím
amazon.com
363.595 cím
Könyv-feketepiaci becslés
Ez a verseny a kínálat, az ár, a formátum, a szolgáltatások  szintjén zajlik, de a tétje az, hogy ki lesz a magyar e-könyv terjesztés legnagyobb bizalmi tőkét felhalmozni képes szereplője?