Prezi

Present Remotely

Send the link below via email or IM

Copy

Present to your audience

Start remote presentation

  • Invited audience members will follow you as you navigate and present
  • People invited to a presentation do not need a Prezi account
  • This link expires 10 minutes after you close the presentation
  • A maximum of 30 users can follow your presentation
  • Learn more about this feature in the manual

Do you really want to delete this prezi?

Neither you, nor the coeditors you shared it with will be able to recover it again.

DeleteCancel

Make your likes visible on Facebook?

Connect your Facebook account to Prezi and let your likes appear on your timeline.
You can change this under Settings & Account at any time.

No, thanks

József Attila

No description
by Anikó Géczy on 21 July 2014

Comments (0)

Please log in to add your comment.

Report abuse

Transcript of József Attila

1905. április 11.
Budapest
József Attila
Gát utca 3.
A család a külváros nyomorgó szegényeinek életét élte
1910-12: Öcsöd
nevelőszülők
"Pedig hát engemet
sokszor nem is tudtam, hogy miért, vertek,
mint apró gyermeket,
ki ugrott volna egy jó szóra nyomban.
Én tudtam - messze anyám, rokonom van,
ezek idegenek."
1919: a mama halála
1912: ismét Pest,
folytatódik a nélkülözés
1917-től: a mama súlyos betegsége
1924: megkezdte tanulmányait a Szegedi Egyetem magyar-francia szakán
1925: Horger Antal dékán eltanácsolta a tanári pályától

1937-ben egészsége egyre jobban romlott, utolsó idegösszeomlása július második felében következett be. Szanatóriumi kezelés után Balatonszárszóra utazott nővére társaságában.

1937. december 3-án vesztette életét, amikor átbújt a sorompón, és a szárszói állomáson áthaladó tehervonat kocsijai közé keveredett, majd a vonat kerekei alá esett és azok halálosan megsebesítették.

Máig vita tárgya, hogy baleset vagy öngyilkosság történt.
Vágó Márta
(1928-29)
Mama: Pőcze Borbála: mosónő
testvérek: Jolán, Etelka
József Áron: szappanfőző
1908-ban elhagyta a családot
Élettársa (1930-36) Szántó Judit
"Utoljára Szabadszállásra mentem,
a hadak vége volt
s ez összekuszálódott Budapesten
kenyér nélkül, üresen állt a bolt.
A vonattetõn hasaltam keresztben,
hoztam krumplit; a zsákban köles volt már;
neked, én konok, csirkét is szereztem
s te már seholse voltál."

Kései sirató
"Intelme gyorsan, nyersen ért
a „Nincsen apám” versemért"
Utolsó napok
"Itt ülök csillámló sziklafalon.
Az ifju nyár
könnyû szellõje, mint egy kedves
vacsora melege, száll.
Szoktatom szívemet a csendhez.
Nem oly nehéz -
idesereglik, ami tovatûnt,
a fej lehajlik és lecsüng
a kéz.

Nézem a hegyek sörényét -
homlokod fényét
villantja minden levél.
Az úton senki, senki,
látom, hogy meglebbenti
szoknyád a szél.
És a törékeny lombok alatt
látom elõrebiccenni hajad,
megrezzenni lágy emlõidet és
- amint elfut a Szinva-patak -
ím újra látom, hogy fakad
a kerek fehér köveken,
fogaidon a tündér nevetés."
1905-1937
Kész a leltár

Magamban bíztam eleitõl fogva -
ha semmije sincs, nem is kerül sokba
ez az embernek. Semmiképp se többe,
mint az állatnak, mely elhull örökre.
Ha féltem is, a helyemet megálltam -
születtem, elvegyültem és kiváltam.
Meg is fizettem, kinek ahogy mérte,
ki ingyen adott, azt szerettem érte.
Asszony ha játszott velem hitegetve:
hittem igazán - hadd teljen a kedve!
Sikáltam hajót, rántottam az ampát.
Okos urak közt játszottam a bambát.
Árultam forgót, kenyeret és könyvet,
ujságot, verset - mikor mi volt könnyebb.
Nem dicsõ harcban, nem szelíd kötélen,
de ágyban végzem, néha ezt remélem.
Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.
Éltem - és ebbe más is belehalt már.
"Kilenc éves koromban kitört a világháború, egyre rosszabbul ment a sorunk. Kivettem a részemet az üzletek előtt való álldogálásokból, - volt úgy, hogy este kilenc órakor odaálltam az élelmiszerüzem előtt várakozó sorba és reggel fél nyolckor, mikor már sorrakerültem volna, jelentették ki az orrom előtt, hogy nincs több zsír. Úgy segítettem anyámnak, ahogyan tudtam. Vizet árultam a Világ moziban. Fát és szenet loptam a Ferencvárosi pályaudvarról, hogy legyen fűtenivalónk. Színes papírforgókat csináltam és árusítottam a jobb sorsban élő gyerekeknek. Kosarakat, csomagokat hordtam a vásárcsarnokban stb."

Curriculum vitae
emlékműve Szárszón
1920-23: Makó - gimnázium

első komolyabb versek
kiemelkedő tanulmányi eredmények
nyári munkák, tanítás
szobra Szegeden
A költészet napja

1922. dec. megjelenik első verseskötete (Szépség koldusa) Juhász Gyula ajánlásával
Indulásakor a Nyugat nagyjai még + Kassák - nehéz újat. J. A. összefoglal, betetőz.
Egy évtizedig fejlődik, míg a maga új művészi világát kialakította => későn mérték fel a szerepét
1. kötetei- tehetséges, de egyéni arculat nincs; átvesz:
Kosztolányitól: pontos realizmust
Babitstól: klasszicizálódásra törekvést
Juhász Gyulától: emberrel, tájjal együttérzés, szociális érzékenység, mély humanizmus
később Kassáktól: merész, expresszív szókötést, a konvencionális verssémák szétrobbantását, a konstruktív versszerkezetet (csak belső kötöttségű versépítés), a modern tudományos-technikai szemléletmód kifejezései a költészetbe + a népdal egyszerű dallamossága, ősi, disszonánsabb elemei (Szegényember szeretője). Párizsi útja => szürrealizmus (Medáliák-ciklus) => SZINTÉZISSÉ
1932 Külvárosi éj
-világképe átalakul
- középpontba az egyéni lét értelmezése kerül
- freudi hatások
- magánélete zaklatott, költészete kiteljesedik
- nagy gondolati költemények, melyek teljes világképet jelenítenek meg
- a leírás és a gondolati elem szerves egységet alkot

1934 Medvetánc
- válogatott költemények
- elkomorulás, magánéleti válság hatása jelenik meg bennük
- sötétség, félelem, fenyegetettség uralja a verseket

1936 Nagyon fáj
- betegsége kórképét rajzolja meg ez a kötet
- 3 fő téma:
1. szerelem (Flóra)
2. saját tragikus sorsa
3. közélet
- 1925 Párizs – a Sorbonne hallgatója - Hatvany fizeti
- 1930 kapcsolatba kerül az illegális kommunista párttal
- 1934 Medvetánc kötet (Baumgarten – kisdíjat kap érte)
Gyomorbeteg, zaklatott idegrendszerű, rossz alvó
- 1934 a Szép Szó szerkesztője - folyton beteg
Nemzett József Áron,
szappanfőző, aki már
a Nagy Óceánon
szagos füveket kaszál.

Megszült Pőcze Borcsa,
kit megettek a fenék,
gyomrát, hasát sorba,
százláb súroló kefék.
KÖTETEI

1922 Szépség koldusa
- Juhász Gyula előszavával jelenik meg, ő ismeri fel először az ifjú költő tehetségét
- A Nyugat hatása tükröződik a költeményekben ( Juhász Gy., Ady, Kosztolányi)

1925 Nem én kiáltok
- még érződik a Nyugat hatása
- avantgard jegyek: szabadversek
expresszionista, szürrealista jegyek

1929 Nincsen apám, se anyám
- lázadó, útkereső versek
- sokszínűség jellemzi a költeményeket (szürrealizmus hatása, dalszerűség)
- a groteszk vonások is megjelennek benne

1931 Döntsd a tőkét, ne siránkozz!
- szocialista eszmék, marxista világnézet hatják át a verseket
- agitációs versek
A város peremén, ahol élek,
beomló alkonyokon
mint pici denevérek, puha
szárnyakon száll a korom,
s lerakódik, mint a guanó,
keményen, vastagon.
Az árván maradt testvérek a Makai házaspár lakásába költöztek
Vidám és jó volt s tán konok,
ha bántották vélt igazában.
Szeretett enni s egyben másban
istenhez is hasonlitott.
Egy zsidó orvostól kapott
kabátot és a rokonok
úgy hívták: Többé-itt-ne-lássam.
A görög-keleti vallásban
nyugalmat nem lelt, csak papot –
országos volt a pusztulásban,

no de hát ne búsuljatok.
Sovány vagyok, csak kenyeret
eszem néha, e léha, locska
lelkek közt ingyen keresek
bizonyosabbat, mint a kocka.
Nem dörgölődzik sült lapocka
számhoz s szívemhez kisgyerek -
Óh emberiség, kit törött anyám
szenvedni szaporított és nem értett!
Nem rettenek születni ujra érted,
te két milliárd párosult magány!
Kivül-belől
leselkedő halál elől
(mint lukba megriadt egérke)

amíg hevülsz,
az asszonyhoz ugy menekülsz,
hogy óvjon karja, öle, térde.
Jaj, szeressetek szilajon,
hessentsétek el nagy bajom!
Eszméim közt, mint a majom
a rácsok közt le és föl,
vicsorgok és ugrándozom,
mert semmit nem hiszek s nagyon
félek a büntetéstől.

Halandó, hallod-e dalom,
vagy zúgod csak, mint a vadon?
Ölelj meg, ne bámulj vakon
a kifent rohamkéstől -
nincs halhatatlan oltalom,
akinek panaszolhatom:
félek a büntetéstől.
Ős patkány terjeszt kórt miköztünk,
a meg nem gondolt gondolat,
belezabál, amit kifőztünk,
s emberből emberbe szalad.
Miatta nem tudja a részeg,
ha kedvét pezsgőbe öli,
hogy iszonyodó kis szegények
üres levesét hörpöli.

S mert a nemzetekből a szellem
nem facsar nedves jogokat,
hát uj gyalázat egymás ellen
serkenti föl a fajokat.
Az elnyomás csapatban károg,
élő szívre mint dögre száll -
s a földgolyón nyomor szivárog,
mint hülyék orcáján a nyál.
Megszólítanak, mert ők én vagyok már;
gyenge létemre így vagyok erős,
ki emlékszem, hogy több vagyok a soknál,
mert az őssejtig vagyok minden ős -
az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik:
apám- s anyámmá válok boldogon,
s apám, anyám maga is ketté oszlik
s én lelkes Eggyé így szaporodom!
Legszemélyesebb ügyként szól
osztálya problémáiról
magánélete élményeiről
emberi kapcsolatairól
szerelméről
Pályakezdő szerelmes versek
pl.
Mikor az utcán átment a kedves (1925)
a népdalok könnyedsége, dallamos ringása, természeti képei
páros sorok, régi táncritmus
népdalszerű metafora: "ő a szívem gyökere-ága"
a hétköznapi pillanatot a csoda világába emeli
szerelmét kisugározza a világra
felvillan a féltékenység - de az önzetlen gyöngédség győz
ritmus: a léptek könnyedségét sugallja
Márta szerelem
Vágó Márta
1928
nagy, kölcsönös
"Egy jómódú lányt szerettem osztálya elragadta tőlem"
Ringató
játékos hanghatás az 1. szó: a ringatás zenei aláfestése
Nem világos, hogy ki beszél benne kihez.
az első szakaszban „a ringatott hangját halljuk
a másodikban az elringatóét, a tónak a dalát”.
Egy másik értelmező szerint az egyikben a férfi szól, a másikban a nő. A költő tudatosan játszik rá mind a szavak, mind pedig a beszédhelyzet kétértelműségére.
Klárisok
a boldogtalan szerelem verse
groteszk képekben fejezi ki a szerelem ellentmondásait
közvetlen tárgya: egy férfi és egy nő közötti kapcsolat úgy, hogy szembeállítja a kedves alakját a lírai hőssel
Vágó Márta emlékei szerint valóban egy nyaklánc a vers ihletője
dekoratív ruhadarabok idézik a kedves alkaját
alkalmasak a szépség illúziójának felkeltésére, de nem az erotika jelenik meg bennük
a kedves felidézése ("Klárisok a nyakadon ... arnyöv derekadon... szoknyás lábad mozgása") kiinduló pontul szolgálnak a lírai én további asszociációihoz
Szántó Judit az élettársa 1930-36
inkább szövetség mint szerelem
nem ír hozzá verset
A korszak verse: az Óda
keletkezés:
Lillafüred, Írók gazdasági Egyesületének kongresszusa
nem valóságos szerelmi kapcsolat az ihletője és nem is Judit
az évek során felgyülemlett, vissazfogott élmények és gondolatok törnek felszínre
Edit szerelem
Gyömrői edit
védekezési kísérlet a lélek magánya ellen
menekülés a betegség egyre jobban összefonódó szálai közül
a versek hangulata: tépettség, zaklatottság
pl.: Gyermekké tettél
Nagyon fáj
Kozmucza Flóra (később: Illyés Gyuláné, pszichológus)
nem ismerik el költészetének rngját
nem tudja eltartani magát
válság, amelyben csak a harmónia nyújthat védelmet
nem kaphatja meg, hát elképzeli
a megtalált biztonság, a nyugalom hangján szólalnak meg a Flóra-versek
Pl. Flórának
József Attila szerelmi lírája
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.

Mikor gyöngéden járdára lépett,
édes bokája derengve fénylett.

Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fiúcska utána bámult.

Lebegve lépett - már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.

És ránevettek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.

Akit ringattam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam - elveszik tőlem!

De begyes kedvük szivemre rászállt,
letörte ott az irígy virágszált.

És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlott utána hűsen!
RINGATÓ
Holott náddal ringat,
holott csobogással,
kékellő derűvel,
tavi csókolással.

Lehet, hogy szerelme
földerül majd mással,
de az is ringassa
ilyen ringatással.
KLÁRISOK
Klárisok a nyakadon,
békafejek a tavon.
Báránygané,
bárányganéj a havon.

Rózsa a holdudvaron,
aranyöv derekadon.
Kenderkötél,
kenderkötél nyakamon.

Szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek ingása,
folyóvízben
két jegenye hajlása.

Szoknyás lábad mozgása
harangnyelvek kongása,
folyóvízben
néma lombok hullása.
Óh mennyire szeretlek téged,
ki szóra bírtad egyaránt
a szív legmélyebb üregeiben
cseleit szövő, fondor magányt
s a mindenséget.
Ki mint vízesés önnön robajától,
elválsz tőlem és halkan futsz tova,
míg én, életem csúcsai közt, a távol
közelében, zengem, sikoltom,
verődve földön és égbolton,
hogy szeretlek, te édes mostoha!
Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.

Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.

Etess, nézd - éhezem. Takarj be - fázom.
Ostoba vagyok - foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, - távozzon tőlem a félelem.
Mert a mindenség ráadás csak,
az élet mint az áradás csap
a halál partszegélyein
túl, űrök, szívek mélyein

túl, túl a hallgatag határon,
akár a Duna akkor nyáron...
See the full transcript